Alkoholfüggőség

Az alkohol gátlás- és feszültségoldó, ellazító hatású, segítségével az egyén könnyebben ismerkedik, felszabadultabb, „elfelejti” a problémáit. Alkalomszerű használat esetén ugyanaz a mennyiség kiváltja a várt hatást, de rendszeres fogyasztás mellett egyre növekvő mennyiség szükséges a kívánt állapot eléréséhez. Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Az alkoholistát a hozzászokás és a függőség jellemzi, és ezenkívül az ivási szokásai is jellegzetesen átalakulnak. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik.

Lelki tünetek: Sóvárgás, azaz ellenállhatatlan vágy az ivásra. Kontrollvesztés, azaz a további alkoholizálás a kialakuló szövődmények, a kifejezett tiltás, az életvezetés törése ellenére is folytatódik. A beteg az első pohár után nem tud megállni, kényszeresen iszik tovább. Mindezek hozzájárulnak, hogy az alkohol megszerzése és fogyasztása az élet egyre nagyobb részét tölti ki a beteg életében. Személyiségváltozás, mint például ingerlékenység, hangulatváltozások és ezek által vezérelt kritikátlan megnyilvánulások, esetenként agresszivitás. A folyamat előrehaladásával az intellektuális funkciók is hanyatlanak.

Szociális tünetek: A gyakori ittasság képtelenné teszi az egyént a munkára és a társadalmi beilleszkedésre. Gyakran a házasság ill. párkapcsolatok felbomlásához és indokolatlan munkahelyi hiányzásokhoz, teljesítménycsökkenéshez, majd elbocsátáshoz vezethet. Az alkohol megszerzése és fogyasztása az élet egyre nagyobb részét tölti ki.

Árulkodó jelek lehetnek:

• már többször gondoltál arra, hogy abba kéne hagyni az alkoholfogyasztást
• családtagjaid, ismerőseid szóvá tették, hogy túl sokat iszol
• volt már bűntudatod az elfogyasztott alkohol miatt
• fogyasztottál alkoholt a rossz közérzet elmulasztására, esetleg a másnaposság ellen

Veszélyek:

• az alkoholfogyasztás súlyosan károsítja a szervezetet: Az alkohol a szervezetbe kerülve idegméregként viselkedik, pusztítja az idegsejteket. Ezt a hatását a szervezet minden részén kifejti, így károsítja a májat (májzsugor), az agyat, a szívet (szívinfarktus), az izmokat, a hormonrendszert, a gyomor- és bélműködést (emésztőrendszer rákjai).
• a rendszeres alkoholfogyasztás súlyos korai szellemi leépüléshez, elbutuláshoz, agyi érelmeszesedéshez, az emlékezet romlásához vezethet.
• a terhesség alatti alkoholfogyasztás növeli a problémák megjelenésének valószínűségét a terhesség és a szülés alatt, valamint a magzat súlyos szellemi és testi károsodásához vezethet
• az alkohol túladagolása esetén gyakori az eszméletvesztés, öntudatlan állapot, előfordulhat légzésbénulás és halál

Gyógyszerfüggőség

Kétféle gyógyszerfüggőséget ismerünk:

Ha a gyógyszerszedés „rossz szokás”

Ebben az esetben a gyógyszerbe vetett hit – miszerint az mindent megold – teszi függővé az egyént, pszichés függés alakul ki. A reklámoknak köszönhetően sokan elvárják, hogy minden bajra kapjanak valami hatásos „csodaszert”. Ezt a fajta függőséget a gyógyszereket övező felfokozott bizalom és a helytelen életmód kiváltotta betegségek tarják fenn. Bár pl. egy vízhajtó nem programozza át az agyat, mégis van veszélye, hiszen – mivel minden gyógyszernek van mellékhatása – hosszú távon negatívan befolyásolja a szervezet működését.

„Amikor már nincs választási lehetőség”

Ebben az esetben az egyén a gyógyszer kémiai összetevői, illetve az agyra gyakorolt hatásai miatt válik függővé. A nehezen orvosolható, szinte visszafordíthatatlan gyógyszerfüggőség leginkább a központi idegrendszerre ható szerekkel kapcsolatban alakulhat ki, ami pszichés és fizikai függőséget jelent. A nyugtatók, altatók, hangulatjavítók, fájdalomcsillapítók jó közérzetet biztosítanak, s megoldást nyújthatnak az egyes élethelyzetekből fakadó problémákra. Akárcsak a drog, kellemes állapothoz segít, s lassan nem is tud meglenni nélküle a szervezet.

A gyógyszerekkel tehát el lehet érni az "optimális" állapotot, de sajnos ettől az "optimális" állapottól már nem lehet megszabadulni, a függő talán egyetlen vágya, hogy fenntartsa ezt. Ha egy gyógyszeren "rajtafelejtik" a beteget, vagy az illető önkényesen megemeli az általa szedett gyógyszer dózisát, akkor bekövetkezhet a függőség állapota. A szervezet hozzászokik a gyógyszerhez, a kívánt hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiséget kell bevenni.

A pszichiátriai és fájdalomcsillapító készítményeken kívül hozzá lehet szokni egyéb gyógyszerekhez is. Ilyenek az allergiások/ asztmások számára a légzést javító, a fulladási veszélyt kiküszöbölő szteroidok, vagy a sportolók által szedett izomtömeg növelő, teljesítményt fokozó anabolikus szteroidok.

Árulkodó jelek lehetnek:

• indokolatlanul sok gyógyszert tartasz otthon ill. magadnál
• ha elfogy valamelyik gyógyszer, azonnal pótolnod kell, mert maga a gondolat megrémít, hogy nincs belőle
• hozzányúlsz családtagjaid gyógyszereihez is
• előfordul, hogy olyan gyógyszert is beveszel, ami nem az aktuális problémádra való
• előfordul, hogy nagyobb adagot veszel be az előírtnál

Veszélyek:

• súlyos figyelemzavar jelentkezhet, csökken a koncentrálóképesség
• a rendszeres használat, a túladagolás vagy a megvonás a memória sérüléséhez, memóriazavarokhoz, vagy az észlelés zavaraihoz vezethet
• a megváltozott érzékletek és csökkent reflexek miatt nagy a balesetveszély
• a függőség kialakulása a teljesítmény romlásához, a baráti-, családi- és munkakapcsolatok kiüresedéséhez, elvesztéséhez vezethet

Játékfüggőség

A játékfüggőségnek két fő típusavan: a szerencsejátékos, illetve a számítógépes játékoktól függő személy. Eltérően nyilvánulnak meg, de az életmódot döntően befolyásoló függőség mindkét esetben jelen van. A szerencsejátékosnál az anyagi gondok súlyosabbak és ezzel párosulnak az életmódbeli problémák. A számítógépes játékok miatt függővé válóknak viszont elsősorban a mindennapi életvitelük nehezül meg vagy lehetetlenül el, hiszen akár az evés, alvás, a hétköznapi szükségletek rovására is játszanak az érintettek.

Szerencsejátékfüggőség

Azok az emberek, akik szerencsejátékot űznek, tipikusan három lépést megtéve jutnak csapdába. A folyamat a rekreációs szerencsejátékkal kezdődik, a problémás szerencsejátékkal folytatódik, és végül a függőségbe torkollik. Minden egyes szakasz eltarthat hónapokig, évekig.

• Első szint. A játékosnak először pozitív benyomása alakul ki a szerencsejátékról, jól szórakozik vele, izgalmat, örömet okoz neki. Sokan úgy hiszik, hogy különös tehetségük van a játékra, sorozatosan nyerni fognak, nagy pénzekről álmodnak. „Még leszek valaki!” - gondolják magukról.
• Második szint. Ez a vesztési fázis, veszélyeztetett szakasz, ekkor már a játékos a konfliktusokból származó feszültségeit akarja levezetni a játékkal, problémái azonban így nem oldódnak meg. Jellemző, hogy újabb és újabb vesztés következik, a játékos életét a játék köré szervezi. Nem tanul a sorozatos vesztésből, nem számol a következményekkel, nincs veszélyérzete, végül mindent kockára tesz.
• Harmadik szint. A játékos végül a függőségi szinthez érkezik. Gondolkozását és életvitelét teljesen leköti a játék. Ekkor következik be a kétségbeesési fázis: már nagy tartozások halmozódnak fel, a számlák befizetése elmarad, kölcsönöket már senki sem ad, csak az alvilág kapuja áll nyitva - sikkasztás és csalás az egyetlen pénzhez jutási lehetőség. A játékos megingathatatlanul hisz a „biztos szisztémában”, amit kidolgoz magának. Akkor élvezi igazán a játékot, ha annak tétje van. A játékbeteg belefeledkezik a játékba, képtelen abbahagyni, akkor is tovább játszik, ha nyer, és akkor is, ha veszt. Mindenképpen vissza akarja nyerni, amit vesztett. Nem tud leállni, ezért súlyos adósságokba keveredik, sőt a családját is megkárosítja.

Árulkodó jelek lehetnek:

• intenzíven foglalkoztat a játék gondolata (tervezgeted, hogy mikor és hogyan fogsz játszani)
• a kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb összegű tétekben játszol, eljátszva az utolsó filléreidet is
• kértél már kölcsön azért, hogy játszhass
• előfordul, hogy a mindennapi kiadások rovására „teszel félre” játékra
• előfordul, hogy azért játszol, hogy így oldd meg anyagi nehézségeidet, illetve azért, hogy kifizesd az adósságaidat
• vesztés után úgy érzed, hogy vissza kell menned minél előbb, hogy visszanyerd azt, amit veszítettél
• előfordul, hogy a munkaidő rovására játszol
• a családodban, kapcsolataidban feszültséget okoz a játék, előfordult, hogy hazudtál nekik a játszási szokásaidról
• lelkiismeretfurdalásod van játék után
• előfordult már, hogy hosszabb ideig játszottál, mint ameddig tervezted
• a feszültségek arra késztetnek, hogy játssz
• ha valami jó történik, úgy érzed, azt játékkal kell megünnepelned

Veszélyek:

• felborul a napi életritmus, az evés, alvás rapszodikussá válik
• a munka, tanulás háttérbe szorul, veszélybe kerülhetnek a hosszú távú célok
• a társas kapcsolatok megromlanak
• pszichoszomatikus betegségek jelenhetnek meg a stressz miatt

Játékfüggőség

A játékfüggőségnek két fő típusavan: a szerencsejátékos, illetve a számítógépes játékoktól függő személy. Eltérően nyilvánulnak meg, de az életmódot döntően befolyásoló függőség mindkét esetben jelen van. A szerencsejátékosnál az anyagi gondok súlyosabbak és ezzel párosulnak az életmódbeli problémák. A számítógépes játékok miatt függővé válóknak viszont elsősorban a mindennapi életvitelük nehezül meg vagy lehetetlenül el, hiszen akár az evés, alvás, a hétköznapi szükségletek rovására is játszanak az érintettek.

Szerencsejátékfüggőség

Azok az emberek, akik szerencsejátékot űznek, tipikusan három lépést megtéve jutnak csapdába. A folyamat a rekreációs szerencsejátékkal kezdődik, a problémás szerencsejátékkal folytatódik, és végül a függőségbe torkollik. Minden egyes szakasz eltarthat hónapokig, évekig.

• Első szint. A játékosnak először pozitív benyomása alakul ki a szerencsejátékról, jól szórakozik vele, izgalmat, örömet okoz neki. Sokan úgy hiszik, hogy különös tehetségük van a játékra, sorozatosan nyerni fognak, nagy pénzekről álmodnak. „Még leszek valaki!” - gondolják magukról.
• Második szint. Ez a vesztési fázis, veszélyeztetett szakasz, ekkor már a játékos a konfliktusokból származó feszültségeit akarja levezetni a játékkal, problémái azonban így nem oldódnak meg. Jellemző, hogy újabb és újabb vesztés következik, a játékos életét a játék köré szervezi. Nem tanul a sorozatos vesztésből, nem számol a következményekkel, nincs veszélyérzete, végül mindent kockára tesz.
• Harmadik szint. A játékos végül a függőségi szinthez érkezik. Gondolkozását és életvitelét teljesen leköti a játék. Ekkor következik be a kétségbeesési fázis: már nagy tartozások halmozódnak fel, a számlák befizetése elmarad, kölcsönöket már senki sem ad, csak az alvilág kapuja áll nyitva - sikkasztás és csalás az egyetlen pénzhez jutási lehetőség. A játékos megingathatatlanul hisz a „biztos szisztémában”, amit kidolgoz magának. Akkor élvezi igazán a játékot, ha annak tétje van. A játékbeteg belefeledkezik a játékba, képtelen abbahagyni, akkor is tovább játszik, ha nyer, és akkor is, ha veszt. Mindenképpen vissza akarja nyerni, amit vesztett. Nem tud leállni, ezért súlyos adósságokba keveredik, sőt a családját is megkárosítja.

Árulkodó jelek lehetnek:

• intenzíven foglalkoztat a játék gondolata (tervezgeted, hogy mikor és hogyan fogsz játszani)
• a kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb összegű tétekben játszol, eljátszva az utolsó filléreidet is
• kértél már kölcsön azért, hogy játszhass
• előfordul, hogy a mindennapi kiadások rovására „teszel félre” játékra
• előfordul, hogy azért játszol, hogy így oldd meg anyagi nehézségeidet, illetve azért, hogy kifizesd az adósságaidat
• vesztés után úgy érzed, hogy vissza kell menned minél előbb, hogy visszanyerd azt, amit veszítettél
• előfordul, hogy a munkaidő rovására játszol
• a családodban, kapcsolataidban feszültséget okoz a játék, előfordult, hogy hazudtál nekik a játszási szokásaidról
• lelkiismeretfurdalásod van játék után
• előfordult már, hogy hosszabb ideig játszottál, mint ameddig tervezted
• a feszültségek arra késztetnek, hogy játssz
• ha valami jó történik, úgy érzed, azt játékkal kell megünnepelned

Veszélyek:

• felborul a napi életritmus, az evés, alvás rapszodikussá válik
• a munka, tanulás háttérbe szorul, veszélybe kerülhetnek a hosszú távú célok
• a társas kapcsolatok megromlanak
• pszichoszomatikus betegségek jelenhetnek meg a stressz miatt